A megbaszélés (sm sztori)
Belép a szobába, szemben az ajtóval az asztal szélén ülök, lábam hanyagul a széken. Kezemben egy pohár, benne borostyán színû folyadék. Rám mosolyog és elkezdi kioldani a nyakkendõje csomóját, felém tart. Végig simít az arcomon, a számhoz emelem a poharat és iszok.
- Valahogy másként néz ki ma… - mondja és érzem, ahogy végig csúszik a tekintete a testemen. Egy fekete nadrág kosztüm van rajtam, vörös színû inggel és ugyanolyan magassarkúval, hajam kontyban a fejem tetején.
- Megbeszélésem lesz. - búgom sejtelmesen majd lerakom a poharat és a kezeimet a nyaka köré fonom.
- Ezt nem nevezném épp megbeszélésnek, de hívhatjuk úgy is... – válaszol pimasz mosollyal a száján, amit egy csókkal mosok le onnan. A keze rásimul a csípõmre és közelebb húz magához.
Megszakítom a csókot és az ágy felé pillantok. A tekintete követi az enyémet és meglátja rajta a karabinereket, a kilencfarkú macskát és egy szájpecket.
- Nahát, sehol a lovagló pálca?
- Tán reklamálsz nagyfiú? - kérdem élesen, mire sötétség költözik a szemeibe.
- Eszemben sincs úrnõ… - szólsz megadóan.
- Helyes. - Elengedlek és hátrébb lépek, kezeid után nyúlok és mosolyogva a tenyeredbe csókolok, majd beveszem az egyik ujjad a számba. Élesebben szívod be a levegõt, én meg diadalmasan felkacagok és azonnal kattintom a hátam mögül elõvarázsolt bõrbilincset a kezére.
- Látom ma in medias res játszunk..
- Ennél nagyobbat még nem is tévedett ügyvéd úr… - súgom feléd. Nem törõdve a bilincseiddel megint felém kapsz, a nyakamra tapadsz és elkezdesz harapni.
- Ahh.. - Felsóhajtok, de egy pillanatra veszítem csak el a kontrollt, a cipõm sarkát megérzed a lábadon. Erõsen belenyomom a vádlidba, elengednek a fogaid és felszisszensz.
Gyorsan ellépek elõled és erõsen pofon váglak.
- Milyen kis szemtelen.. - mint mindig, ma sem csalódtam. Nevetek és te is csak mosolyogsz.
- Megéri… - sziszeged felém, érzem a hangodban a bosszankodást. Újra utánam nyúlsz, de rácsapok a kezedre is.
- Kicsit túl van öltözve kisasszony - mondod és a szemembe nézel.
- Nem baj. - válaszolom rá nyugodtan, mire összehúzod a szemeidet.
- Jöjjön ügyvéd úr, kövessen engem. - hívlak és begörbítem az ujjam. Az ágy elé sétálok, ringatom elõtted a csípõm.
- Nem. Nem követem Önt.. - hallom a hátam mögül.
- Igazán, akkor ez azt is jelenti, hogy nem akarod magadon érezni a számat, nem akarod a bõröm illatát élvezni, nem akarod hallani azt a hangot, amit elélvezéskor adok ki? - kérdezem felvont szemöldökkel. Ahogy gondolja…
- Boszorka - morgod és elindulsz felém.
Megfogom a kezeidet, az alkarodon végig húzom a körmeim. Lehúzok egy láncot a plafonról és oda erõsítelek. Ahogy a kezeid fellógatva vannak, a mellkasodon az ing megfeszül. A térdemmel a combjaid közé furakodok és terpeszbe kényszerítelek.
- Ugye nem haragszol, ha megszabadulunk a ruháidtól..
- Én az Önétõl is megszabadulnék..
- Arra még várnod kell, nagyfiú…
Elkezdem kigombolni az ingedet, kihúzom a nadrágból és kibontva hagyom rajtad. A nadrágövedet kicsatolom, a nadrágod is levarázsolom. Következik a cipõ.
-S lõn világosság… - mondom huncut éllel a hangomban, te ott állsz elõttem egy alsógatyában és egy szétbontott ingben. - Hmm… valami még nem igazi..
- Na, ne mondja…
- Mondtam már, hogy ne pimaszkodj - majd kezembe veszem a már félkemény farkad. A körmöm kicsit belenyomom. Az álmos könyv szerint sem jelent jót, ha olyan nõt bosszantunk, akinek a kezében van a fegyver.
Felnevetek és Ön sóhajt egy nagyot.
- Igazán a kedvemre van… - még be sem érkezem fejezni a mondatot, megcsörren a telefonom. Elmosolyodom és felveszem. - Halló, egy pillanat kérem, tartsa.
A mellemhez fogom a telefont, az ágyról felveszem a szájpecket és a szádra erõsítem. Rázod a fejed, de csak sikerült fél kézzel is összekapcsolni. Valamit morogsz, de én már nem értem, kacér mosolyt küldök feléd, kicsit pipiskedve csókot nyomok az arcodra.
- Igen, figyelek, - szólok a telefonba - hogyne, hallgatom, ráérek. - Látom, hogy a szemedben düh villan, igazán tetszetõs. - Aha, persze. A közszolgáltatások is el vannak intézve? Tökéletes. - búgom a telefonba - Nem is tudom, hogy mihez kezdenék Ön nélkül. Hogyne, feltétlen, egy kávé mellett valamikor megtárgyalhatnánk, hogy milyen garanciát tud vállalni a bank. Hogyne, csak tessék, nincs más dolgom, figyelmesen hallgatom az ajánlatot.
Miközben telefonálok, egy kézzel felnyúlok és kiveszem a hajtût a hajamból, a konty meglazul, az ujjaimmal szétfésülöm a feketeséget.
- Igen, nyugodtan álljon meg. Hogyne ha itt lesz, lemegyek. Na, de uram, nem veszélyes vezetés közben telefonálni? - Szemérmetlen flörtölök a telefonba, de mindvégig a szemedbe nézek. Kioldom a kosztüm kabátot, a blúzom felsõ két gombját is kigombolom. Azonnal észreveszed, hogy kilátszik a csipke. Rángatod a kezed. Az ujjam a szám elé rakom, csitítlak. Közelebb lépek hozzád.
Még mindig a telefon túl oldalán lévõt hallgatom, de elkezdem masszírozni a farkad. Benyúlok az alsógatyádba is.
- Most sajnos nem tudok elszakadni itthonról, de máskor szívesen. Igen, azonnal lent vagyok. - Bontom a vonalat.
Elkezdesz morogni és rángatod a kezed. Elengedem a farkad, ami már teljesen kemény, a kezeimmel elkezdem tépni az alsód, nehezen enged az anyag, de végül reped. A gumi a csípõdbe váj, fájhat kissé, de te csak ismét morogni tudsz a pecek miatt.
Letérdelek elé és bekapom. Egy-két körzés a nyelvemmel, hátra vetett fejjel élvezed. Meghallom a kapu csengõt. Felpattanok és a füledbe súgom, nem sokára itt vagyok, majd egy gonosz kacajjal a hangomon ott hagylak.
Talán 10 perc telik el, mire visszaérek, te már valamelyest megnyugodtál, de látom a szemedben a dühöt.
- Oh, szóval megvárt? - mondom gúnyosan - Jaj, hisz nem is tudott volna mást csinálni.
Leveszem a szájpecket.
- Engedjen el úrnõ… - szökik ki belõled...
- Nem sokára nagyfiú, nem sokára… - Tudod azzal a szájjal üdvözöltem a vendégem, amiben egy perccel azelõtt még a farkad volt…
Oda sétálok az asztalhoz és töltök egy korty wiskeyt magamnak. Felhajtom egyben, majd egy jégkockát is a számba csúsztatok, oda sétálok hozzád és a bordáidra tapasztom a szám. Megérzed a hideget, a libabõr végig terjed rajtad, reszketsz. Újra megkeményedsz.
A jég olvad a számba, ezért sietnem kell. Ledobom a kabátkámat és újra eléd térdelek. A jég apró darabkája hozzáér a farkadhoz. Forróság és hideg egyszerre érint meg. Nyögsz és hörögsz az élvezettõl. Addig maradsz a számban, míg el nem olvad a jég.
- ahh, még.. - hallom, ahogy könyörögsz. - A körmeit, kérem..
Elfojtom a nevetésem és mélyebbre szívlak be… A kezemmel a golyóid alá nyúlok és finoman masszírozom õket. Egyre jobban feszülsz és érzem, hogy nem sokára elélvezel.
Egyenesen bele a számba, rángatod a kezed, és ahogy az orgazmus végig fut rajtad, úgy a reszketés is a testeden. Felállok és a fejed erõsen fogva kényszerítem, hogy rám nézz, lásd, ahogy lenyellek majd, mint a macska végig nyalom a szám.
-A véred után, a második kedvenc ízem… - szólok nevetéssel a hangomban.
Válaszolni se bírsz, csak lihegsz.
- Na, most, hogy már kicsit megnyugodtál, rátérhetünk a büntetésedre… - mondom, miközben simogatom a tested…
Kicsit késõbb elkezdem kigombolni az ingem, ledobom az ágy melletti székre, meglátod a vörös és fekete színekben játszó bodyt rajtam, a mellbimbóim szinte átütik a vékony anyagot. Háttal fordulok és félre söpröm a hajam. Elkezdem letolni lassan a nadrágot, miközben lehajolok. A fenekem feléd néz.
- Gyönyörû, - hallom a hangodból a csodálatot - de ha közelebb férnék, jobban szemügyre vehetném.. Le van maradva egy orgazmussal.
-Ó, ne aggódj, kamatostól felszámolom...
Mikor levetkõztem, megállok elõtted a vörös magassarkúban és a bodyban. Számba veszem az ostor nyelét és kioldom a kezed.
- Térdre! - szól a parancs.
Elgémberedett karjaidat masszírozva, letérdelsz elém. Leülök az ágyra és a combjaidra teszem a lábam.
Elkezded csókolgatni a térdem, simogatod a vádlim, mindenhol érzem magamon a szádat.
- Milyen kis buzgó - mondom.
- Ilyesmiben mindig úrnõm… - mondod, de nem hagyod abba a lábam kényeztetését.
- Folytathatod, ha kibírsz 7 ostorcsapást, 4-et a hátadra, 3-at a hasadra.
- igenis, úrnõm.
- Mi a menekülõ szavad? Mert ez fájni fog, ha nem bírnád ki, akkor ki kell mondanod.
- Nagymacska, úrnõ.
- Kimondod, ha azt akarod, hogy abbahagyjam?
- Soha, úrnõm.
- Majd meglátjuk, - szólok vitriolosan feléd - majd meglátjuk nagyfiú.
Az elsõ csapás a hátad közepét éri, a meglepetéstõl elõre esel, így már szinte négykézláb vagy elõttem. A másik két csapás kicsit lejjebb ér, de nagyon gyorsan. Hallom a nyüszítésed.
Az utolsó a válladba mar. Hagyok egy pár perc pihenõd, hadd lihegd el a fájdalmad.
- Bírod még?
- Bírom, úrnõm.. - mondod elgyötört hangod. Felkacagok és a válladba rúgva oldalra döntelek, majd egyenesen a hátadra.
Nyüszítesz, ahogy az érzékeny hátadhoz ér a padló. Rád ülök.
- 3 ütés jön közelrõl a hasadra, ez fájni fog, engedd el magad. - Ahogy kimondom, válaszolni se tudsz, az elsõ már belekap a bõrödbe. Fickándozol, erõsen szorítom a csípõd a lábaim közé, hogy minimálisan tudj csak mozogni alattam.
Még egy, a bõröd a bimbód közelében megkarcolódik. A kilencfarkú csapása, mintha ezer tû szúrása lenne.
Az utolsó a legerõsebb… csatt.
- Nagymacska! - ordítod felém, de már késõ. Már a büntetés végén vagyunk, azonnal eldobom az ostort és melléd csúszva a földre, elgyötört tested csókolgatom. Simogatlak..
- Csss nagyfiú, megcsináltad. Ügyes vagy… - Megcsókollak, a csókod elõször lágy és erõtlen, majd egyre tüzesebb. A kezem fel-le jár a testeden, de csak ott, ahol nincs kipirosodva..
Felém gördülsz és a csípõddel a földnek próbálsz szegezni. A lábaim tiéd köré fonom és minden erõmmel azon vagyok, hogy kiszabaduljak alólad.
- Most én jövök, - morgod és a melleim felé veszed az irányt. A fogad tépi az anyagot, de a hajadba markolva megtéplek.
Nagy nehezen kibirkózom magam alólad és az ágyra fekszem.
- Na, mi van? Gyere… - mondom félig nevetve és lihegve. Máris felém tartasz, a lábaimat feléd nyújtom, megtartod a sarkam és a bokámhoz csókolsz.
- Vedd le a cipõm.
- Igenis.. - szólsz, majd engedelmesen lekapod rólam és földre dobod.
- Nocsak, nocsak, hát így kell bánni a cipõkkel? - kérdezem álcázott sértõdöttséggel a hangomban, de te mit se törõdve vele, csak fojtatod a lábaim imádatát.
Elterülök. Látom a szemeden a diadalt, azt hiszed, hogy ha elvesztem a gyönyörben védtelenebb vagyok. Felfelé araszolsz a combomon és kipattintod a body gombját a lábaim között. Felcsúszik rajtam az anyag.
Megérzem a szádat magamon és egyre gyülemlõ nedvességet magamban.
-Mmmm.. - morgom, majd egyik kezem lecsúsztatom, másikat a párna alá. Kezembe akad egy fémcsipesz. Ez még jól jöhet, gondolom magamban. De valahogy mégis csak arra a jólesõ bizsergésre tudok koncentrálni, ami elindult bennem… Az ujjaim a csiklómon járnak, a nyelved a forró és nedves barlangomban.
Elönt az orgazmus, a karjaid megfeszülnek, nagyokat nyalsz belém, majd felnyúlsz és megmarkolod a mellem.
- Ez az… - hörgöm és a párna alatt pihenõ kezemben lévõ csipeszt az alkarodra csíptetem.
- Áááááá, Lilith… - felordítasz a váratlan fájdalomtól. A hangod, csak még intenzívebbé teszi az élvezetem. De amilyen gyorsan mart is beléd a fájdalom, olyan gyorsan el is tûnik.
Lihegek és te felém kúszol. Érzem, hogy újra kemény vagy, a járatom felé bökdösöl. Lenézel rám és mosolyogsz.
- Egy-egy, úrnõm… - majd újra szádba veszed a mellem.
Homorítok és a hajadba túrok, a lábaim a csípõd köré fonom, és oldalra döntelek.
- Akkor folytatódjon a meccs. - Felötlik bennem a gondolat, hogy tovább kínozlak még, de nagyon türelmetlen vagyok.
- Magamban akarlak érezni! - szólok fátyolos hangon feléd. A szememben láthatod a tüzemet.
- Kívánlak…
Leszorítom az alkarod és rád ülök.
Valami állatéhoz hasonló hang szakad fel mindkettõnkbõl.
Nem tudom már mi történik, csak azt tudom, hogy újra élvezni akarok…
Elõre csúszok rajtad és hajadba markolva, a mellem a szádba adom.
Meglovagollak. Fel és le, fel és le. Itt-ott megállva körzök a csípõmmel feletted, a belsõ izmaimat erõsen szorítva foglak körbe. Hallom a nyögésed, de olyan távolinak tûnik. Nyüszítve adom a tudtodra, hogy újra el fogok menni.
- Élvezz - nyögöm a füledbe… - élvezz belém… azt akarom…
A hangom át lök a határon mindkettõnket…
Reszketsz és megrándulsz bennem. Oda nyomom még utoljára magam rád, hogy minél mélyebben légy és elönt az orgazmus újra.. A hüvelyem lüktetve szorul köréd és érzem, hogy minimum négyet kellett, hogy spriccelj bennem.
Rád rogyok. Az ágynak szegezlek a testemmel és szinte sípol a tüdõm, de nevetek.
- Na ez jó volt, nem gondolod nagyfiú..?
Válaszul te is csak nevetsz és a hajamat simogatod.
További Szextörténetek