Rondarandi 2. - Sasó néni félrelép


Sziasztok, Nikolett vagyok, 42 éves. A történet, amit elmesélek nektek, majdnem teljes egészében a valóságon alapul.
Hónapok óta nem éreztem már jól magam a bõrömben. A párommal, Poldival gyakorlatilag teljesen kifulladt a kapcsolatom. Az utóbbi idõben nemhogy nem nyúltunk egymáshoz, de szinte egymásra sem pillantottunk. Úgy éltünk egy lakásban, egymás mellett, mint a régi, összeszokott lakótársak, akik nem zavarják egymás köreit, de igyekeznek külön szférát fenntartani saját maguknak is. Végül a páromat még a munkahelyérõl is kirúgták, mire kapta magát és egy hét múlva elpályázott dolgozni Németország legtávolabbi csücskébe, még annyit sem mondott induláskor, hogy egyáltalán tervez-e hazajönni bármikor. Én pedig csak gyûjtöttem a keserûséget magamban, rosszkedvû és kielégületlen voltam, hiszen én is nõ vagyok, és nem is akármilyen! Hihetetlen, hogy otthon csokoládéban kell keresnem a boldogságot. Jó, tudom, hogy nem vagyok egy feltûnõ szépség, de azért az alakom még mindig sok férfi figyelmét felkelti, fõleg a munkahelyemen, ahol csak úgy nyüzsögnek a srácok. Kár, hogy nekem meg õk nem kellettek. Nem bukom a huszonéves, ritkás bajszú recskahuszárokra, nekem férfi kell.
Aztán pár hete felhívott a barátnõm, hogy menjek el vele egy buliba. Milyen buli? Hát, igazából nem is nagyon tudja, õt is valami távoli ismerõse hívta meg. Jó, hát mindegy, ráérni éppen ráérek, menjünk! Nem is gondoltam semmi különlegesre, ki sem öltöztem, csak úgy munka után estünk be egy étterembe, ahol már együtt ült másfél tucat vadidegen ember. Persze bemutatkoztam mindenkinek, de hát a nevüket sem sikerült megjegyeznem. Atyaisten, mit fogok én itt csinálni? Kértem valamit inni, és igyekeztem a barátnõm közelében maradni, hogy legalább ne csak tökidegen arcok vegyenek körül. Észre sem vettem, mikor az asztalhoz leült egy új ember. De amikor észrevettem, akkor aztán elnyílt a szemem. Pont a típusom: intelligens, markáns arc, magas homlok, a keret nélküli szemüveg mögött humorról és derûrõl árulkodó meleg barna szempár. Éppen csak kopaszodni kezd, de nem õszül még, bár, ha jobban megnézem, oldalt, a halántékánál, mintha lenne egy két világosabb szál a hajában. Mennyi idõs lehet? 40 körül? Kicsit már mackósodik, de a pulóver alatt is jól kivehetõek az oszlopdöntõ vállak. A bemutatkozáskor feltûnt, hogy a tenyere meleg, száraz, és erõs. Uramisten, hát rám se bagózik! Mindenféle unalmas, szürke, ronda emberek hátát veregeti, csámpás, kövér, ronda csajoknak köszön puszival, én meg itt meresztem rá a szemem, mint egy vágyakozó bakfis, a fene vigye el! Megkerestem a barátnõm tekintetét és egy szemöldökmozdulattal kihívtam a mosdóba.
- Te, ki ez a pasas, aki most jött?
Ki, az a dundi? –röhög.
- Anyád a dundi, te liba! Ki az?
- Nem ismerem igazából, valami Jácint. Régi tag a társaságban. Valami mûszaki jellegû cége van. Tetszik neked?
- Basszus, ez nagyon jó hapsi! Szerezd már meg nekem a mailcímét, vagy valamit!
- Megoldom, te sárkány, csak ne tüzelj ennyire látványosan! Jó, hogy nem erõszakolod meg itt hely-ben! Próbálj vele beszélgetni egy csöppet.
Próbálni próbáltam, de nem nagyon ment. Jácint udvarias és távolságtartó volt, igazából alig tudtam vele pár szót beszélni az este folyamán. De a levélcímét azért megtudtam. Már másnap írtam is neki, nem is tudom, mit, valami csacskaságot, õ meg válaszolt. Lassan kezdtem arra kormányozni a beszélgetést, hogy ha felénk jár, szóljon elõtte, és igyunk valahol egy kávét. Végülis néhány hetembe telt, mire egyszer arról írt, hogy hamarosan felénk hozza a munkája, itt az alkalom a kávéra. Addigra már megõrültem, hogy egy ilyen okos pali mennyire nem veszi a lapot.
A találkozó elõtti napom már egy merõ stresszben telt, fodrászhoz mentem, meg kozmetikushoz is. Úgy készültem a látogatására, mint egy tini lány, mert nekem már kész tervem volt.
Délre beszéltük meg a találkozót egy lakásomhoz közeli kávézó elõtt. Pontosan érkeztem, de láttam, hogy Jácint már a megbeszélt helyen várakozik, hanyagul egy oszlopnak dõlve. Hozzáléptem és csak ennyit szóltam: szia, gyere velem! Türelmesen gyalogolta végig mellettem azt a két sarkot, be a kapun, majd a liftbe léptünk. Homlokráncolva nézett rám:
- Voltaképpen hova megyünk?
Nagyot sóhajtottam a rettenetes feszültség miatt:
- Nem mindegy? Le van szarva minden.
Azzal nekidõltem, és szájon csókoltam. Szinte hallottam, ahogy leesik neki a tantusz. Kicsit még fe-szültnek tûnt, de nem állt ellen, hagyta, hogy a szájába dugjam a nyelvem. Úgy bújtam hozzá, mintha a bõre alá akarnék bebújni. Alig vettem észre, hogy megállt velünk a lift. Behúztam a lakásba és folytattam a csókolózást, amibe lassan õ is belemelegedett. Most már átölelt, és éreztem, hogy a karjai kõkemények és ettõl majdnem sírnom kellett, annyira jó volt.
Csókolózás közben húztam le a pulóverét, és az ingét kezdtem gombolgatni, õ pedig a fenekemet simogatta, majd felhúzta a szoknyámat egészen a derekamig és most már a meztelen popsim simult az erõs, meleg tenyerébe. Szinte nyöszörögtem a türelmetlenségtõl, mire sikerült a trikójától megszabadítanom. Olyan volt, ahogy elképzeltem, izmos és szõrös mellkas, õrjítõ férfiillattal. Azért mire idáig jutottunk, Jácint is kapcsolt, felemelt, mint egy pelyhet és az ágyra fektetett, csókolt ahol csak ért. A szoknyám már teljesen a derekam köré csavarodott, és én széttárt lábakkal, tehetetlenül feküdtem alatta. A térdemtõl haladt csókjaival végig a combomon, már a combom belsõ oldalát csókolta, én pedig tehetetlenségemben a saját hajamat téptem. Annyira vágytam már rá, hogy érjen végre hozzám ott! Már majdnem felrobbantam, mikor végre éreztem, hogy a bugyin keresztül apró csókokat lehel a puncimra. Aztán bekövetkezett: ügyesen félrehúzta a bugyit és belém kóstolt! Én pedig nyöszörögve, makogva, remegve, saját melleimet markolászva élveztem el, egyetlen másodpercnyi érintésétõl. Legalább egy percig fuldokoltam az élvezettõl, mire végül eltoltam a fejét, mert már nem bírtam tovább. Úristen, és még sehol nem tartottunk. Azért valahogy levetkõztetett, amit én szinte passzívan tûrtem, mivel mozdulni sem bírtam. Majd õ is megszabadult a ruháitól, és mellém bújt. Muszáj volt erõt vennem magamon, nem hagyhattam soká vágyakozni ezt az embert, ha már így jártunk.
- Feküdj csak kedves! –súgtam neki és azon igyekeztem, hogy egyszerre csókolhassam meg minden porcikáját. A mellkasát, a hasát, de igazából tudtam merre tartok. Szopni akartam végre. A számban érezni azt a szépséges nagy farkát. Egy csókot leheltem a végére és máris a számba csúsztattam, miközben Jácint feje a párnára hanyatlott. Igyekeztem a szemébe nézni és közben minél intenzívebben szopni. Imádtam látni az élvezetet az arcán.
- Én is akarok, fordulj ide! –kérte és én, miközben egy pillanatra sem engedtem ki a számból amit megszereztem, szép lassan úgy fordultam, hogy elérje a fenekemet. pedig egyszerûen megemelt és az arcára ültetett. Éreztem a nyelvét a puncimban, éreztem, ahogy egyre mélyebben furakszik belém. Egyre jobban felpörgetett, a nyakizmaim megfeszültek, ahogy közeledett a második orgazmusom, miközben bólogatva szoptam a faszt. Hullámoztak a hasizmaim a kéjtõl, de még nem akartam élvezni.
- Kérlek, kérlek, hagyd abba- könyörögtem.
- Valamit rosszul csinálok?- kérdezte rémülten.
- Nem, nem, csodálatos, csak nem így szeretném.
- Hanem?
- Hátulról. Siess, kérlek! Érezni akarlak magamban!
Négykézlábra álltam, õ pedig mögém térdelt, a lábam közt hátranyúlva kerestem a farkát, és türel-metlenül segítettem magamba. Oh, anyám, ilyet még nem is éreztem soha! Mintha egy preciziós eszközöket gyártó üzemben egymásnak készítettek volna minket! Úgy csúszott belém, mint az olajozott istennyila. Egy pillanatra megállt, aztán lassan, óvatosan dugni kezdett. Én azonban más tempóra vágytam, és mint egy megvadult szuka löktem hátra a csípõmet.
- Oh, csináld, kérlek, csináld! Erõsebben! Kívánlak!-nyafogtam elfúlva- Basszál! Basszál!
Hallottam, ahogy ritmusosan, mély hangon morog, és gyorsított a tempóján. A szemeimet szorosan be kellett hunynom, mert azt hittem, kiugranak. Felsõ testem az ágyra rogyott, de õ a derekamnál fogva megtartott és egyre gyorsabban mozgott bennem, lehunyt szemhéjaim mögött villámok cikáztak, ahogy közeledtem a csúcsponthoz, ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!
Akármi legyek, ha erre nem ébredt fel a házban, akinek délidõben aludni támadt kedve. Erõtlenül reszkettem a szorításában, és benne még mindig volt tartalék, most õ kezdeményezett. A hátamra fordított, lábaim közé térdelt és újra kezdte.
- Most megkapod- vigyorgott.
- Gyere, te édes, csinálj velem, amit akarsz!
És újra kezdõdött a mámor, erõs kezei a derekamat szorították, és csak mormogott azon az édes mackóhangján. Újra éreztem, ahogy elöntenek a kéj hullámai, már nyöszörögni sem bírtam. Eredetileg azt szerettem volna, ha a számban megy el, de most képtelen voltam kimászni alóla, zokogásra emlékeztetõ hanggal élveztem el újra, és egy pillanattal késõbb éreztem, hogy telepumpál a spermájával. ívbe feszült a háta, még lökött egy párat, aztán hanyatt zuhant. A megerõltetéstõl reszketve másztam rá, beborítottam a testemmel, persze nem értem végig rajta, úgy feküdtem a hasán, mint egy luxus matracon. Egy darabig csak élveztük egymás közelségét, beszívtuk egymás leheletét, egymás illatát. Amikor kitisztult a látásom, közvetlen közelrõl a legcsodálatosabb szempár mosolygott a szemembe:
- Akármi volt ez, Nikolettafasztalicska, ezt muszáj megismételnünk minél gyakrabban ezen túl.
További Szextörténetek